Németh Csabi
Németh Csabi
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
óra
 
Petőfi Sándor élete,munkássága
Tartalom

petőfi sándor (1823-1849)

1823. jan. 1-én, Kiskőrösön született (Petrovics Sándor); Apja: Petrovics István, hentes és mészáros, qnyja: Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű mosónő. 1824. okt.: Kiskunfélegyházára költöztek: - itt tanult meg magyarul - itt kezdett el eszmélkedni ŕ Ezért nevezi szülőföldjének : 1848. Szülőföldemen. Jó körülmények között éltek ŕ gondos taníttatás ŕ 9 iskolában tanult össz. àf "Wingdings" \s 10 fiatalon sok tapasztalat. Iskolái : Félegyháza ŕ Kecskemét (3 év) ŕ Szabadszállás (fél év) ŕ Sárszentlõrinc (3) ŕ Pest (evang. és piar. gimn., gyenge eredm., 2) ŕ Aszód (jól tan., 3) ŕ Selmecbánya. Apja tönkrement, levette a fiáról a kezét ŕ 5-6 év nyomor, szenvedés, vándorlások. 1939. febr.: gyalog Pestre. Nemzeti Színház tagja. Katona Sopronban (’39.szept.6.-’41.febr.), de betegsége miatt elbocsátják, sokat vándorol : Pápa, Dunavecse, Selmec, Ozorán vándorszínész, Pápán tanul, barátság Jókaival. Első verse megjel.:’42.máj.22., Athenaeum c. folyóír.-ban : A borozó. Ismét színész : Szfehérváron ŕ Kecskeméten. Pozsony : - Országgyűlési Tudósításokat másolta - Távolból c. vers. Angol regényt fordít, jár a Pilvaxba (fiatal ért.). ’43. ősz : színész Db.-ben. ’45. János Vitéz. Megismerkedik a 15 éves Csapó Etelkével (’45. meghal). ’45. Cipruslombok Etelke sírjéról c. versciklus : szerelemvágy + gyász versei. Reménytelen szerelem : Mednyánszky Berta (nem adják hozzá) ŕ"Wingdings" \s 10 Szerelem gyöngyei c. ciklus (’48). ’46. Szalkszentmárton ŕrossz kedv: - Felhõk ciklus (’46, 66 epigramma) - Tigris és hiéna (’46, dráma), és elkezdi A hóhér kötelén c. regényt. ’46. megism. Szendrei Júliát : Reszket a bokor, mert ... c. vers. ’47-ben megismerkedésük évfordulóján házasság. Szülõk tiltakoznak. ’47. Arany : Toldi ŕ mély barátság, levelezés. ’48. márc. 15. ismert : királyellenes verseket ír ŕ Nemzetgyûlésbe akar kerülni ŕ menekülnie kell ŕ Az apostol c. mû. Harctérre megy, Bem mellé ŕ hazaküldik ŕ visszamegy ŕ anyagi gondok, szülei meghalnak. ’49. júl. 31. Segesvári csatában eltűnik.

- nemzeti költő

- költ. Felvállal politikai funkciókat

- népies, egyszerű, közvetlen

- romantikus, forradalmár, reformkor

- emberi teljesség : szabadság + szerelem

I. korszak: Az 1842-44 között írt verseiben az érzelmes almanach-líra meghaladására törekszik, egy új irodalmi ízlést honosít meg. A romantika ünnepélyessége, retorikussága, szerkezeti bonyolultsága s időmértékes ritmikája helyett a közvetlenséget, a természetes könnyedséget, a köznapiasságot, az egyszerű szerkezeti felépítést és a magyarosnak tartott ütemhangsúlyos verselést tekintette elérendő célnak, követendő példának. A népköltészettől nyer tárgyi és formai ihletet, s ez önmagában is romantikus vonás. De nem utánozza a népdalt, hanem mint egyszerű, egyenes, nyílt egyéniségének legtermészetesebb kifejező formáját használja. Az ekkor írt versek többségére a hetyke, tréfás hangnem, az egyszerű nyelvhasználat, a természetesség a jellemző. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. De bravúros egyszerűség ez, mely tudatos művészi munka eredményeképpen jön létre.

Helyzetdal: olyan népies ihletésű dal, amikor a költő beleéli magát 1-1 helyzetbe. 1 verse

A borozó volt, melyet Bajza József jelentetett meg az Atheneum című újságban. Petőfi a borozó poéta helyzetébe érzi magát. A vers beszélője fittyet hány a zord világnak, a gondűző borocska erejével fölébe emelkedik a sors hatalmának; a bor lírájának ihletője, szerelmi bánatának feledtetője, s boros fővel fog nevetve a temető jégölébe dűlni.

A szerelem, a szerelem: ez a vers a szerelmes pásztor dala, az elvakult szerelme elveszi minden eszét a pásztornak. Népies vonása: hőse, témája, természeti metaforái, motívumai, rövid terjedelmű versszakai és egyszerű páros ríme.

A világnak megtiltani nem lehet: ez a vers a féltékeny ifjúról szól. Természeti képekből jutunk el a szerelmesek megszólításához - vallomás, elkeseredés után a végén kéréssel folytatódik a vers. Párhozamos ismétlés mellet a nyelve és szóhasználata miatt népies. Rövid 4 soros strófákból áll, a versszakok lezártak, de minden sor egy-egy tagmondat. A népiességet meghaladja, mert a lírai mélység felé távolodik el.

Temetésre szóló ének: 2 párhuzamos motívumra, paradoxonra építi a verset. Gondolatmenete meghaladja a népies stílust.

Ez a világ amilyen nagy: rövid, népies. Minden versszak egy ellentétes mondatpárhuzamra épül.

Életkép: mindennapi életből egy jellemző képet ábrázol - Szeget szeggel, A csaplárné a betyárt szerette, Megy a juhász szamáron.

Keletkeztek ezekben az években olyan költemények is, amelyek szerepjátszás nélkül önmagát, őszinte érzéseit tükrözik: rejtegetett szegénységének fájdalmát, költői elhivatottságát. Jövendőlés - költői nagyságát fogalmazza meg.

Családi líra megteremtője, legbensőbb családi kapcsolatairól is fesztelen, közvetlen modorban közügyként beszél. Pl.: Anyám tyúkja, Távolból című versben Pozsonyból emlékszik vissza, anya és az apát eleveníti fel, bűntudata van, mert otthagyta őket. Egy estém otthon című vers - életkép, de mégis a családi líra körébe tartozik. István öcsémhez - episztola - a családról ír, a naivság áldozata lett, bemutatja az apa és az anya és a saját szerepét.

Elbeszélő költemények: ebbe a körbe tartozik a János Vitéz és A helység kalapácsa.

A helység kalapácsában (1844. október) támadó modorban határolja el magát a romantika dagályosságától, az érzelgős, szentimentális irodalmiság finomkodó cikornyáságától, a túlzásba vitt pátosztól. Az a mű egy komikus eposz, remek stílusparódia és kacagtató falusi történet: egy kisszerű küzdelmet, egy kocsmában kezdődő és lezajló szerelmi versengést a nagy eposzok ünnepélyességével ad elő, valamennyi eposzi kelléket is felhasználva. A stílusparódia legfőbb eszközei: az eposzi jelzők, értelmezők állandó használata; a bonyolult körülírások, aprólékos hasonlatok.

1844 novemberében fogott bele a János vitézbe, ami 4 hónap múlva meg is jelent. Kiharcolt új ízlésének megkoronázása, összegzése ez az elbeszélő költemény, "mese"-eposz: a népies epika mintapéldája. Versformája a régi hagyományokból örökölt 4 ütemű 12-es, de már páros rímekkel; pátosztalan nyelve a népnyelv kifejező gazdagságából táplálkozik; cselekményében a valószerű falusi életkép a mesevilág jól ismert motívumaival s a népi mesemondó színes képzeletével kapcsolódik össze. A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, megpróbáltatásokon, de szól írójának derűs optimizmusáról is.

Válságkorszak: 1944-46 tavasza:

Magánéleti válság mellett, a szerelmi élete és a családja elkeserítő helyzete miatt válságba kerül. Ebben a korszakban sablonos verseket írt, az ún. Cikluslombokat. 66. kisebb verset írt a Felhők ciklusban. Új verstípusai a rövid epigrammák. A rövid válságidőszak után már a kilábalást mutatja a Sors, nyiss nekem teret c. műve. Az új tematikát mutatja be. Ezt tükrözi a Levél Várady Antalhoz, ahol Petőfit ismét magabiztos költőnek látjuk. Megelőlegezi a forradalom előtti optimizmusát és a nagy látomások egyik darabját. Gondolatmenete egy látomásba torkollik. Ahogy ő megváltozott, úgy fog a világ is megváltozni. Azt a gondolatmenetet írja le, ahogy az emberiség feltartozatlanul halad a jobb jövő felé - ennek eszköze a nagy harc. A harcban a költő szerepe a vezetés. Ez a gondolat szüli meg a nagy látomásverseit (Egy gondolat bánt engemet, 19. század költője c. műveket).

Júlia szerelem:

Szendrey Júliával 1846. szeptember 6-án ismerkedik meg a Nagykálói megye Bálon. Petőfi rögtön beleszeret a 16 éves Júliába, de ekkor Júlia még bizonytalan. Szendrey Ignác, Júlia apja nem örül későbbi szerelmüknek. Végleges szakításnak szánja a novemberben megírt Reszket a bokor c. versét. Ahogy ezt a verset Júlia elolvasta, sorsfordulat következett be, megismerkedésük utáni évben szeptember 6-án házasságot is kötnek.

Petőfi teremti meg irodalmunkban a hitvesi költészetet. A nő a társat, a támaszt jelenti a költőnek. Ezek közül a leghíresebb a Szeptember végén című elégia.

 

TÁJLÍRA:

A szoros értelmében vett tájköltészet az európai irodalomban a felvilágosodás és a romantika szülötte. Ekkor fedezik fel a költők a természeti környezet valós arculatát, s hogy ez saját képzelmeik, hangulataik kifejezésére alkalmas.

Két típusa alakul ki:

a) Többnyire vad, ember által ritkán látogatott, csodálatos táj ez: zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal, méltó a nagy érzelmekhez. (Pl. Burns, Lamartine, V. Hugo tája ez.) Ilyesfajta romantikus tájjal Petőfinél is találkozhatunk - különösen költészetének legkorábbi éveiben.

b) Ám ezzel a a term.-ábrázolással párhuzamosan jelentkezik költészetében egy másfajta alkotás igénye: Petőfi szülőföldje nem a hegyvidék, a zord sziklák, élményei az Alföldhöz kötötték. Így a táj szépségét ebben a környezetben leli fel. A rónát, a síkságot dicséri, mely a szabadság jelképévé is lesz nála. Elsőként fedezte fel a róna szépségét - a tájat idealizáltan kiesnek, mégis pontosan, hitelesen ábrázolja.

Az alföld

Az alföld c. verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről.

Szerkezet:

1. 1-2.vsz.

- A kétféle tájideál szembeállításával indít. (Ez P. egyik leglendületesebb verskezdete.)

Nagy érzelmi telítettségű felkiáltással indít (Mit nekem...).

Elismeréssel adózik a vadregényes tájnak, a zordon hegyvidéknek . /Fenn

De ezzel szembeállítja a rónát, az alföldi sík vidéket. lenn /

Ezt csodálja és szereti is.

- A sas-metafora a romantika egyik legismertebb motívuma: a fenséget, a végtelen magasságot, az élet kicsinyességitől való merész elszakadás s a szabadság képzetét egyszerre hordozza. A teljes metaforában (börtönéből szabadult sas lelkem) P. ezzel a madárral azonosul.

2. 3.vsz.-tól kezdődik az alföld leírása - többféle perspektívából mutatja meg a költő.

A sas távlatából fölülről - kezdi az alföld leírását.

A rónák végtelenje fülé szállva végigszemléli a Duna-Tisza közét

Nemcsak ő szereti ezt a tájat, de ez a szeretet kölcsönös (mosolyogva néz rám...).

3. 4-10.vsz.- lefelé közeledik, majd leér a földre, s itt apró életképek sorában mindent szemügyre vesz a legnagyobbtól a legkisebbig. (jellegzetes növény- és állatvilág)

- a delelő gulyát a gémes kúttal,

- a nyargaló ménest a csikóssal hangutánzó, hangfestő szavakkal hallatja is;

- a tanyák közelében a megművelt földeket - búzamezők (színek: sárga, smaragd, zöld);

- a tanyák szomszédságában a tavat a vadludakkal, a nádast;

- a csárdát a betyárral,

- végül az apró homoki állatokat és növényeket.

4. 11.vsz. Tekintete ismét távolodik - ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli,halvány...;

A látkör kitágul - a végtelen illúzióját kelti.

5. 12. vsz.

Majd az 1-2.vsz.-ban elkezdett vallomás tér vissza - megfogalmazza kötődését az alföldhöz.

Ez jelenti az egész életet számára (születés/bölcső; halál/szemfödél) - a Szózat motívumvilágát idézi.

 

 

A puszta, télen

Mintha ellentétpárja lenne Az alföldnek az arányos szerkesztésű, 3x3 vsz.-ból álló vers.

1. 1-3.vsz.

- Nagy érzelmi nyomatékkal indít itt is (Hej, mostan...), egy indulatszóval.

Mintegy ebben összegzi hangulatilag mindazt, amit mondani készül.

A puszta szó főnévi és melléknévi kettős jelentésével játszik.

A vsz. további soraiban egész megszemélyesítés-sor következik:

- az évszakokat 1-1 gazdához hasonlítja:

- a kikelet és a nyár a mezei szorgalmat képviselik - kedvesek neki;

- mégsem ezekkel fogalalkozik, hanem a rossz gazdával - az ősszel, mely viselkedéséből következik a puszta jelenlegi állapota (gondatlan, rossz, elfecséreli).

- A tél leírásával folytatja - negatív festés az eszköze - a vers hangja elégikussá válik:

hiányaiban mutatja be a telet:

- szinte előszámlálja, mi minden hiányzik (juhnyáj, pásztorlegény, madarak, prücsök);

- és ezeket hangjuk eltűnésével mutatja be: (kolomp, síp, dal, harsogó, hegedül).

- Majd kitágítja a képet: nagy távlati képet látunk, melyet két hasonlattal tesz szemléletessé:

- a sík határ a befagyott tenger képzetét kelti,

- majd a fáradt madárként repülő nap képét látjuk (Az alföld - sas!).

És még ennél is közelebb hozza a földhöz a téli természetet:

- a napot lehajolva közelítő öregemberhez hasonlítja.

A vsz. utolsó sora átvezet a következő egységbe (Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.)

2. 4-6.vsz.

Az eleve leszűkült, alacsony perspektívát bontja fel alkotóelemeire.

A télen lelassult, bezárt emberi világ életképeit látjuk.

- Az eddig csak allegóriákban, hasonlatokban jelenlévő ember most belép a tájba.

- hiányában van jelen az üres határban, halászkunyhóban, csőszházban, tanyákon, legelőkön

- majd valójában is megjelenik: a házba beszorult ember ® a komótosan pipára gyújtó béres

élete csendes, lelassult, bár itt 7 cselekvésből álló mozdulatsor alakul ki: elveszi, teszi,

megvágja, húz, szipákol, oda-odanéz...

- majd ismét a kinti világba lép: az ember által nem látogatott csárdákat ábrázolja.

Ez a kép ismét messzebb vezeti tekintetünket: utat látunk, melyet a szelek hóval temettek be.

3. 7-9. vsz.

- Az előbbi zárókép dinamikus képek sorát indítja el:

most alulról fölfelé tekint: a természeti elemek kavargása a légben - mint egymással birkózó, egymást kergető pajkos gyerekek.

(Igék, igenevek halmozása adja dinamikáját: uralkodnak, kavarog, nyargal, szikrázó, birkózni.)

- Majd ismét oldalfelé tekint:

a téli alkonyban megjelenik a társadalom számkivetetje: a betyár.

A "háta mögött farkas, feje fölött holló" gondolatpárhuzam egyszerre idézi föl a társ. és a term. zord kegyetlenségét.

- A záróképben a horizont felé nyitja ki a képet:

az alkonyat végén lebukó napról ismét újabb kép jut eszébe:

a nap vörös köre - egy király véres koronája.

A tájleírás politikai tartalommal telítődik az urolsó sorokban.

P. más verseiben el előfordul, hogy a Nap képe összekapcsolódik a vér, az áldozat képével.

Verselése: felező 12-es (aa b/b cc rímképlettel).

 

 

Úti levelek III.

Fiktív levél Kerényi Frigyeshez

Téma: egynapi utazás Füzesabonytól Debrecenig.

Szerkezet:

1. Költői kérdéssel indít.

Megjelöli az úticélt, majd visszaemlékezés formájában leírja emlékképeit Debrecenről.

Nem titkolja érzelmeit sem.

Elmélkedés a hírnévről - zárja.

2. Füzesabonytól Poroszlóig

A Tisza áradása ® vadregényes képek sora.

A folyószabályozás gondolata - elmélkedés: a művész és a filiszter.

3. Füred

Az előbbi ember nem lakta, de vadregényes tájjal szemben áll az emberi táj, mely kietlen, üres, kihalt, rideg.

4. Hortobágy - hangnemváltás.

A puszta dicsérete és leírása - gyakori optikaváltásokkal:

- láthatár felé,

- fölfelé a pacsirta dalán,

- az út mentén (tó, tó szélén, mellette, közepén;

- a távolba (gémes kutak),

- a horizontig (látkör peremén - a délibáb).

Elmélkedés a hazaszeretetről és a szerelemről.

5. Megérkezés Debrecenben:

Elmélkedés a hírnévről

 

A nemzet és az emberiség jövője Petőfi látomásverseiben

Petőfi pályája 1842-ben a népköltészet jegyében indul. A fogadtatása igen kedvező.

Ámi a sikeres kezdet után csalódások érik:

- a konzervatív kritika támadást indít ellene (útszéli, betyár, pórias);

- és személyes csapások is érik (két szerelmi csalódás: Etelka és Berta), illetve aggasztja szülei anyagi gondja;

- ám a válság okai saját művészi elégedetlenségében gyökereznek.

A válság hónapjainak termése a Felhők c. ciklusa.

1846 tavaszára túljut a válságon. Ezt két vers is jelzi:

- Sors, nyiss nekem tért! - két kulcsszava: az emberiség és a cselekvési vágy;

- Levél Várady Antalhoz c. episztola pedig a világforradalom és az elkövetkező világszabadság vízióját idézi.

A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.

Keletkezése:

1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.

Látomásvers, a műfaja: rapszódia.

-Csapongó, változó ritmika jellemzi,

- hangulatok, érzelmek áradak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).

Szerkezet:

1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:

a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll.

- 1-12. sor: Témája: a halál.

Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

1-8.sor:

lassú, hétköznapi,

metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,

üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak;

kétszeres tiltó felkiáltás.

9-12. sor:

az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;

dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:

- villám sújtotta fa;

- vihar kicsavarta fa;

- mennydörgés ledöntötte szikla.

Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek...,Legyek...)

- 13-30.sor

Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.

Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.

- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.

A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;

mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;

ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.

- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.

Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott..., ott...,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.

Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.

A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.

- A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:

a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,

a vörös színt a fekete,

a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.

A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.

Ez a verszárlat, mely szerint az utókor kegyelettel ápolja az elesett hősök emlékeit, jellegzetesen petőfis (Nemzeti dal, A XIX.sz. költői)

Az emberiség jövőjéért vállalt feladat foglalkoztatta Petőfit A XIX.sz. költői c. versében. E versben Petőfi azonosul azzal a romantikus költő-apostol eszménnyel, mely V. Hugótól Kisfaludy közvetítésével került irodalmunkba. Eszerint a költő Isten küldötte, lángoszlop, kinek kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az igéret földjére.

Ezt a feltételes jövőképet 3 metaforával írja le a vers utolsó előtti versszakában:

- a bőségkosár jelenti az általános jólétet,

- a jog asztala - a jogegyenlőséget,

- a szellem napvilága - a műveltség általánossá válását.

Szerkezet:

1.) Az 1-4. vsz.-ban kétféle költői magatartást állít szembe egymással:

az igazi költőkét és a hamis prófétákét

- tiltással emeli ki (Ne fogjon...) a feladat rendkívüliségét;

- a költő feladat nem egyszerű: mert nem saját magukról kell dalolniuk (húr, lant,pengetés);

és mert feladata roppant nagy és felelősségteljes ® biblikus párhuzammal fejti ki:

mint hajdan Mózes a zsidókat a Kánaán felé - úgy most a költők a népet minden körülmény között a jobb jövő felé; (tűzön-vízen át)

- ezekkel állítja ellentétbe az álpróféták magatartását - hangja átkozódó, felháborodott:

művészetük öncélú, magatartásuk: gyáva, rest, megalkuvó, nem ismerik fel a nép igazi érdekeit.

2.) Az utópikus és feltételes jövőkép látomása után megváltozik a hang a vers zárlatában:

az eddigi kérlelhetetlenség szentimentalizmussá alakul:

az Egy gondolathoz hasonlóan egy temetési jelenetet látunk, ahol az utókor lerója háláját a feladatát teljesített költő-vezérnek.

A szerelem költője

Az 1847-ben megjelent Petőfi-kötet ezekkel a sorokkal indul:

"Szabadság, Szerelem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet."

Ebben a 6 sorban P. új programot fogalmaz meg:

egyfelől: a romantikus korszellem gondolat sűrűsödik a "szabadság,szerelem" jelszóban ®

kifejeződik benne a személyiség teljességvágya: a harmonikus emberi lét elérése.

másfelől: a köz- és magánember egysége.

Ez a gondolat áthatja még hitvesi-szerelmi költészetét is, mint azt látjuk a Beszél a fákkal...c. versében, melyet nászútjukon írt az asszonyhoz.

1846-ban ismerte meg Szendrey Júliát Nagykárolyban egy bálon.

Szerelmük szenvedélyes és szertelen volt: bizakodás és csüggedés hullámzása jellemzi (Reszket a bokor),míg meg nem tartják az esküvőt 1847 őszén. Nászútra Koltóra utaztak. Itt keletkezett a világirod. egyik legszebb szerelmes verse: a Szepteber végén, valamint a történetfilozófiai eszmefuttatást tartalmazó Beszél a fákkal c verse.

A Júlia-versek sokszínűek:

- műfaji szempontból is: dal, elégia, rapszódia;

- versformában is: magyaros, rímes és rímtelen időmértékes.

Újdonságuk: a közvetlen, őszinte hang, nincs bennük finomkodó álszemérem, modorosság. Petőfi teremti meg irodalmunkban a hitvesi szerelmi költészetet.

Reszket a bokor

1. 1846 novemberében kapcsolatuk éppen válságban volt. P. búcsúversnek szánja, ám sorsfordító verssé válik ® eljut Júliához, és ő válaszol a 3. vsz. elköszönésére: "Ezerszer. Júlia"

2. Minden vsz. 1-1 természeti képpel kezdődik - ezek állnak párhuzamban az érzelmi tartalommal:

reszket a bokor - madárka rászáll reszket a lelkem - Júlia eszembe jut

áradó Duna érzelmek áradása a szívben

a múltban: meleg nyár a jelenben: hideg tél

együttlét, szerelem elválás, boldogtalanság

3. A vszakok 5-8. sora 1-1 vallomás, 1-1 túlzássor.

Júlia a világ legdrágább kincse,

szerelme iránta határtalan

minden jót kíván neki.

4. Eszközei: párhuzam-ellentétek, túlzások, költői kérdés, metaforák(virág, madár).

5. Műfaja: dal.

Szeptember végén

Beszél a fákkal...

 
naptár
2025. Május
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.